A francia irodalom a huszadik században. I-II. kötet

Azt hiszem, nincs merészebb elhatározás, mint arra vállalkozni, hogy áttekintést adjunk a XX. század francia irodalmáról. Zavar mindenekelőtt ennek az irodalomnak rendkívüli gazdagsága, amely irányzataival és egyes műveivel – legalábbis bizonyos időszakokban – a világirodalmi fejlődést is meghatározta. Ebben csak a szigorú válogatás segít, amelynek alapjául mindenek előtt az értéket és a hazai ismertséget fogadjuk el. Gondot okoz a XX. századiság kérdése: hol kezdődik és hol végződik e század irodalma? Meggyőződésünk, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül azoknak az íróknak a munkásságát, akik a század elején még jelentős alkotásokkal léptek fel, de műveik nagyobbik része az előző századhoz köti őket, s ez vonatkozik a „hagyományosokra” éppúgy, mint azokra, akiket szeretnek „újítóknak” nevezni. De vajon feladatunk-e a legújabb, az elmúlt években feltűnt írókkal foglalkoznunk? Úgy hisszük, hogy olyanokkal igen, akik írásaikkal nemzetközi érdeklődést váltottak ki, még akkor is, ha később kiderül, hogy kevésbé jelentősek, mint a „megméretettek”.