Victor Hugo: A Rajna I-IV. kötet

Hugo Viktornak ez a roppant úti naplója minden egyéb, mint napló, bárha levelek alakjába foglalt feljegyzései közvetlenségükkel, szubjektivitásukkal és rapszodikus csapongásukkal látszólag annak mutatják. Költőnek és tudósnak, régésznek és művésznek, bölcselőnek és látnok-politikusnak halhatatlan személyességgel, elmésséggel, szemléltető erővel, gondolati mélységgel és múltba néző jövőbelátással megírt mesterműve ez, különleges alakja, szerkezete és tartalma szerint egyaránt párját nem találó írás az irodalomban. Sajátságos jelenség: ez a hatalmas mű nem önmagáét született, hanem csak mellékterménye a nagy író nyilvánosságra jutott legnagyobb, utolsó drámai alkotásának, A várgrófok-nak. Hugo ehhez a szinte aiszchiloszi méreteket öltő hatalmas drámai költeményéhez akart élményeket gyűjteni, amikor 1842-ben rajnai utjára elindult. A Les Burgraves 1843-ban színre is került Párisban és bántó botrányok között megbukott, bárha ama kor legkiválóbb szellemei a világirodalom mesterművei közé sorozták. Talán e szörnyű csalódás bírta rá Hugo Viktort, hogy rajnai benyomásait, tanulmányait és gondolatait ebben a művében összefoglalja és kiadja.