Charles-Ferdinand Ramuz, a svájci francia irodalom legnagyobb prózaírója 1947-ben halt meg.
,,Tulajdonképp kezdettől végig egyetlen témán dolgozott: egy falu, egy kisváros életének ábrázolásán, hol egyetlen embersorssal, hol egy egész kis közösséggel - mint egy tragikus kórussal - egyszerű történeteinek a központjában. Lankadatlan teremtő kedvével... földjéhez és népéhez való csodálatos hűségével, s azzal a mindent elmélyítő és megnagyító szemléletével, amely a legsajátosabb eseményekben és jelenségekben is mindig az egyetemest kereste, Ramuz egész sorát hozta létre a szebbnél szebb remekműveknek" - írja róla kiváló ismerője és fordítója, Gyergyai Albert.
Az elbocsátott szolgálólány tizenegy novelláját mutatja be, a koraiaktól az érett művekig; a Párizs ,,vaud-i fiatalembere": maga Ramuz, aki tízévi párizsi tartózkodása során talál rá önmagára, s kötődik még jobban szülőföldjéhez, Vaud-hoz, a legkisebb svájci kantonhoz...