Honoré de Balzac: Az elegáns élet fiziológiája

Mielőtt még megfogant volna Balzacban az Emberi színjáték hatalmas koncepciója – a francia társadalom teljes keresztmetszetét ábrázoló regényfolyam terve – már valami hasonlóra készülődött. Először a múlt század húszas éveinek közepén-végén, a társadalom fiziológiáját kívánta megírni, kora talán legdivatosabb tudományát alkalmazandó a szociális élet jelenségeire. Ezek a művei később megtalálták helyüket az Emberi színjáték különböző "rovataiban", ám az "igazi", későbbi regényektől sok tekintetben különböznek is. E korai Balzac-művek egyike Az elegáns élet fiziológiája.
Írója maga sem regénynek szánta, hanem "tudományos" műnek, bevezetőjében szociológiai szakszerűséggel osztja három részre az emberi társadalmat, a dolgozók, a gondolkodók és a semmittevők "osztályaira". Ez utóbbiak életformáját határozza meg elegánsnak, szemben az előbbiek munkás-, illetve művészéletével. Ezután hozzálát, hogy ezt az elegáns életet mutassa be annak minden sajátosságával, jellemző figurájával, helyszínével, beszédmódjával, lelki megnyilvánulásával, "szellemével" és szellemtelenségével stb. A mű szinte tudálékosan oszlik fejezetekre, külön rész szól a dogmákról, a toilette-ekről, a használatos szavakról, a házasságról, a bulvárokról, a színházakról stb. Egyenesen unalmas, száraz és preciőzködő, ráadásul mélységesen elavult, dilettáns ízű szociológia-szociográfia lenne a kötet, ha – nem Balzac írta volna, aki minden jó szándéka ellenére sem tud a tudós attitűdjében megmaradni. Fejtegetéseit példákkal támasztja alá, alakjai élni kezdenek, történetei az epika levegőjét árasztják, példái novellákká kerekednek, helyszínrajzai romantikus-realista tablókká állnak össze stb. Különös, de igazi széppróza Az elegáns élet fiziológiája – minden olvasónak ajánlható.