André Malraux: Királyok Útja

"Még két sóvár hét, kétheti várakozás e hajón, tele nyugtalansággal, mint a bódító mérgétől megfosztott ópiumszívó. Újra, ki tudja, hányadszor, elővette Sziám és Kambodzsa régészeti térképét, jobban ismerte már, mint a tulajdon arcát. Elbűvölték a kék karikák, melyekkel a halott városokat jelölte meg, megigézte a hajdani Királyok Útjának szaggatott vonala és fenyegető ígérete..." Miféle bódító mérget remél a vadonban két fehér ember, Perken és Claude Vannec? A kor európai magány- és céltalanságérzete helyébe testére szabott feladatot, tettet keres a két regényhős: Perkent a puszta kaland csábítja, a képtelen vállalkozás, hogy visszaszerezze hatalmát az egyszer már uralt törzsek felett, Claude-ot egy expedíció nem kevésbé képtelen terve, egyszemélyes expedícióé, amely ősi kultúra emlékeit kutassa föl, lelje meg.