Joseph Arthur „de” Gobineau 1816-ban született a franciaországi Ville d'Avray-ban. Apja kormányhivatalnok volt és elkötelezett rojalista. A család nem arisztokrata származású - Gobineau később biggyesztette neve elé a nemességet jelző „de” szócskát. Tovább is ment: egyenesen Odintól, a germán főistentől eredeztette családfáját.
Gobineau az Ezeregyéjszaka meséinek hatására kezdett el ellenállhatatlan vonzalmat érezni Ázsia, a kelet világa iránt. Tudományos pályára készült, elmélyült a szanszkrit és a perzsa nyelvekben, ám végül diplomata lett belőle. A királyi gárdában töltött katonatiszti szolgálatát követően karrierjét 1849-ben kezdte a berni francia követség titkáraként, ahol Alexis de Tocqueville, a klasszikus liberalizmus egyik legfontosabb gondolkodójának beosztottja lett. Innen előbb Németországba, majd gyermekkora álmainak helyszínére, Teheránba került. A keleti metropolisz után Athén, majd Brazília következett. Pályáját Stockholmban fejezte be, élete utolsó éveit pedig Rómában töltötte. 1882-ben halt meg.
Bár diplomáciai karrierje más tájakra vezette, amint lehetősége nyílt rá, keletre utazott. Két ízben is hosszabb időt tölt Perzsiában, számos művének témája Ázsia és a kelet világa. Két kötetet is szentelt a perzsák történelmének („Histoire de Perses”). Ezekben már kiforrott filozófiája, a fajelmélet szempontjából interpretálja a perzsa történelmet.