A gazdasági átmenet etnikai tájképei

Hogy születik a villányi borász, és hogy születik az erdélyi magyar vállalkozó? Nyilván mindegyik borász és mindegyik vállalkozó másképp került ismert helyzetébe, és mindegyik saját története, tudása és eszméi alapján alakította ki szerepét. Mégis: a történelemben adott utak és lehetőségek hálózatai és az identitások vállalásának kényszere (hiszen hősünk borász a sváb hagyományú magyarországi Villányban, illetve magyar és vállalkozó a Románia részét alkotó Erdélyben) rokonítja, vagy legalábbis viszonyítja életútját és eszméit csoportja többi tagjának életútjához és eszméihez.
Mire jók az életút-interjúk? Arra is, hogy rekonstruálhassuk a valóság egy képét, és tisztességes szociográfusként segítségükkel megrajzoljuk a társadalmi viszonyok és gondok térképét. De Kovács Éva és Kiss Tamás tudja, hogy az interjúban megjelenő kép – ha mégoly tárgyilagos és mélyre látó is – egy olyan személy alkotása, aki önmagának is és a kérdezőknek is el akar számolni hányattatásairól, döntéseiről, választott magatartásáról, és így tovább. Az elszámolások szerkezete, a hivatkozások és elhatárolódások, az identitások viszonyításai és az elhallgatások az igazán beszédesek. A társadalom lelkéről beszélnek.
Bölcs írás a bevezető, csillogó az Erdély-könyv, s ígéretes szerző a villányi beszámolókat készítő öt tanítvány is. (Juhász Pál)