Vajda György: Energiaellátás ma és holnap

Energiaszükségletük kielégítésére a fogyasztóknak rendszerint többféle lehetőségük van. A célszerű megoldás eldöntéséhez egyrészt a szolgáltatáshoz legmegfelelőbb energiahordozót, másrészt a feladat ellátására legalkalmasabb technológiát kell kiválasztaniuk. A lehetőségek bőségesek, például otthonunk fűtése megoldható egyedi szén-, olaj-, gáz-, fa- vagy biomassza-tüzelésű kályhákkal, villamos hőfejlesztéssel, de megvalósítható sokféle tüzelőanyagot felhasználó etázs- vagy központi fűtéssel, és számításba jöhet a távhőszolgáltatás, de kialakítható és alkalmazható fűtési célra a napenergiás vagy hőszivattyús rendszer is. Egy üzem energiaszükségletei is hasonlóan többféleképpen megoldható, mint például vásárolt energiahordozókkal, az üzemben keletkező hulladékenergiákkal, különféle energiahordozókra támaszkodva saját energiaközpontból vagy erőműből biztosítva azt.
Az energiaellátás módjának megválasztását gazdasági és műszaki szempontok határozzák meg, az életkörülményeket befolyásoló kérdésekben szerepet kap a komfort iránti igény is. Többnyire az energiaszolgáltatás költsége elsődleges szempont, de a megoldáshoz, a beruházáshoz szükséges tőkeszükséglet mértékét is mérlegelni kell. A leggazdaságosabb megoldást nemritkán azért vetik el, mert a berendezések létesítése túlságosan sokba kerül, és megtérülése hosszú időbe telik. A fejlett országokban a fogyasztók egyidejűleg többféle energiahordozót (tüzelőanyagot, üzemanyagot, villanyt, gázt stb.) használnak, nő a vezetékes energiaellátási módok – a lakosságnál villany, gáz, távhő, a nagyfogyasztóknál ezeken túlmenően folyékony szénhidrogének, és helyenként hidrogén – szerepe.