Globalizáció és működőtőke-beruházások

A huszadik század második felében - ahogyan arra a 19. század során már egyszer sor került - a külföldi működőtőke-beruházások ismét a világgazdaság motorjává váltak, felgyorsítva a globalizáció első és második világháború során lefékeződött motorját. Ugyanakkor a huszadik század utolsó évtizedeiben a külföldi működőtőke-beruházásokra a korábbiakhoz képest alapvetően új formákban, új feltételek mellett kerül sor. A huszadik század utolsó évtizedeiben a külföldi működőtőke-beruházások sokkal mélyebb változásokat indítottak el a világgazdaságban, mint amilyen átalakulásokra valaha is sor került. A külföldi működőtőke-beruházások hatalmas áradásából Magyarország sem maradt ki. A huszadik század utolsó évtizedében a külföldi működőtőke-beruházások a magyar gazdaságban is meghatározó tényezőkké váltak, amelyek igen nagy mértékben átalakították a magyar gazdaság ágazati és földrajzi szerkezetét. A külföldi működőtőke-beruházások kezdetben a privatizáció során érkeztek Magyarországra, majd ezt követték a feldolgozóipari, illetve kereskedelmi zöldmezős beruházások. A különböző tranzakciók nyomán, különböző céllal és különböző ágazatokba érkező külföldi tőke földrajzi struktúrája és e különböző beruházások gazdasági hatásai is jelentősen különböztek egymástól. Jelentős különbségek mutatkoztak a különböző típusú külföldi működőtőke-beruházások között munkahely teremtő képességében, a hazai beszállítókhoz való viszonyukban, valamint export és import-tevékenységükben is. A 21. század elejére már eldőlt a kérdés, hogy Magyarország integrálódik-e a globalizált világba. Ma azt kell vizsgálni, hogy ez az integráció milyen módon, milyen formában megy végbe, milyen társadalmi és gazdasági következményei vannak annak és hogy miként lehet a legkedvezőbb hatásokat elérni e folyamatban.