Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár (MÁVAG) története. 1867-1945.

A hazának talán egyetlen gyára sem dicsekedhet alapítását és múltját idéző annyi írásos feljegyzéssel és történeti részfeldolgozással, mint a diósgyőri vasgyár. A vasgyártó telep alapításától, 1770-től kezdve a múltról nagyszámú oldalra terjedő levéltári anyag áll rendelkezésre, Selmecbányán a volt Főkamaragrófi Levéltárban, Bécsben a Hofkammer Archívban, Budapesten az Országos Levéltárban, Diósgyőrben részben az utódvállalatok birtokában, részben begyűjtve a Központi Kohászati Múzeumban, a budapesti Öntödei Múzeumban és különböző könyvtárakban. Az irattári anyagokon kívül a hírlapok, szaklapok sem tagadták meg a figyelmet Diósgyőrtől; számos cikk, tudósítás, beszámoló és visszaemlékezés ad hírt a gyár életéről, tevékenységéről és problémáiról. Ez a hatalmas írásos forrásanyag, amely rendezést és elmélyült feldolgozói tevékenységet kívánt, gyakran serkentette munkára a történelem kutatóit, mégis a diósgyőri vasgyártás egészét átfogó írás, az ügy fontosságához méltóan, nyomtatott könyv alakjában mind a mai napig nem jelent meg. Pedig a gyári történet feldolgozására többen is lelkesen vállalkoztunk és el is jutottunk az írás kéziratos formájáig, a szöveg nyomtatására azonban nem került sor; a gyár múltját átfogóan ez ideig mindössze kéziratok őrizgették.