Kosár
A betegségi kötelező biztosításról szóló első magyar törvény, az 1891: XIV. törvénycikk 1892. április hó 1-jén lépett hatályba. E törvény rendelkezései alapján a Budapesti Kerületi Pénztár 1892. december hó 15.-én kezdette meg működését.
Az Országos Társadalombiztosító Intézet – a betegségi kötelező biztosítás országos szerve – önkormányzata nevében kegyelettel emlékezünk meg e félévszázados fordulóról.
Ez alkalomból mindenekelőtt hódoló tisztelettel fordulunk Magyarország országgyarapító kormányzója,
VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS ŐFŐMÉLTÓSÁGA
felé, akinek országlása alatt a nemzet szociális gondozásra szoruló széles rétegeinek a társadalombiztosítás szolgáltatásaiban részesítése különös lendületet kapott és hatalmas fejlődést ért el.
Az államférfiak közül a magyar kötelező társadalombiztosítás megvalósításában és fejlődésében kimagasló érdemeket szereztek néhai Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter az 1891: XIV. törvénycikk, néhai Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter az 1907: XIX. törvénycikk, néhai dr. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter az 1925: XXXIV., az 1927: XXI. és az 1928: XL. törvénycikk életrehívásával. Emléküknek őszinte tisztelettel adózik a társadalombiztosításban érdekelt minden munkaadó és munkavállaló.
Mély tisztelettel emlékezik meg az érdekeltség minden tagja vitéz dr. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterről is, akinek működése alatt a társadalombiztosítás továbbfejlődött, megerősödött és a bányanyugbérbiztosítás rendezést nyert.
Hálás kegyelettel emlékezünk meg mindazokról a munkásokról és a támogatásukra szociális érzéssel önként vállalkozó munkaadókról is, akik a magyar munkásság szociális biztosításának ügyében úttörő küzdelmet folytattak és az általuk önkéntes társulás útján alakított egyesületek működésével lefektették azt az alapot, amelyen felépülhetett az Országos Társadalombiztosító Intézet hatalmas szervezete, amelyre ma már 1,400.000 biztosított és körülbelül ugyanannyi családtag szociális gondozásának közérdekű feladata hárul.
Egy nemzet történetében 50 év általában rövid, – bár hozhat olyan eredményeket, melyek hatása soha meg nem szűnik. De egy intézmény életében és fejlődésében ilyen időtartamnak nagy jelentősége van...
