"Geiszler István a kaposvári társadalomban az államosításokig meghatározó szerepet töltött be, nyilvános irodalmi tevékenysége véget ért 1932-ben. Az irodalmi szilencium kiváltó oka az volt, hogy 1931-ben Gáthy István szerzői álnevet használva megjelentette gazdasági-társadalmi vonatkozású utópiáját, a Munka társadalma címmel. A könyv a gazdasági válságból való kivezető utat egy szocialisztikus-államkapitalista utópiában látta, amely kapcsán 1931. június 17-i számában a Nemzeti Újság Veszedelmes propaganda címmel éles támadást intézett a könyv ellen. A lap által követelt ügyészségi vizsgálat eredményeként nem utolsó sorban Geiszler irodalmi barátainak (Zilahy Lajos, Féja Géza stb.) köszönhetően a kommunista könyv miatt végül nem emeltek vádat. Társadalmilag azonban lehetetlenné tette Geiszler további publikálását Miskolczy Ágost helyettes koronaügyésznek a Magyar Szemle hasábjain megjelent, és a Nemzeti Újságnál messze színvonalasabb kritikája. Ezt követően a lapok nem közölték Geiszler ártatlan írásait sem."
"Ne ringassuk magunkat hiú illúziókban, ennek a világrendnek napjai, melyben a mai generáció él, meg vannak számlálva. A gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális és erkölcsi élet minden jelensége a bomlás, pusztulás és elöregedés jeleit hordja magán. A kultúremberiség elveszítette talpa alól a régi biztos talajt, melyen eddig állt és azt látja, hogy körülötte egy szörnyű földindulás jelenségei járják a maguk őrületes vitustáncát és minden inog, omladozik, recseg, ropog, ami eddig szilárdnak, egy öröklét számára alkotottnak tetszett."