Kosár
A 18-19. század az ország életének sajátosan érdekes korszaka volt. A török kiűzése után a volt királyi Magyarországon, Erdélyben és a Hódoltságban különböző szintekről, de most már azonos feltételek mellett indulhatott meg a fejlődés, és a Rákóczi-szabadságharc után az ország valamennyi területén a békés építőmunka volt jellemző. A különböző adottságok alapvetően befolyásolták a területeikre visszakerült világi és egyházi földesurak tevékenységét, a birtokokon a gazdálkodás megindulását.
Míg a török háborúktól kevésbé sújtott Felvidéken és a Dunántúlon folyamatosságról beszélhetünk, addig a volt Hódoltságban felégetett falvak, műveletlen földek mutatták a harcok nyomát. Itt az élet megindulásához mindenekelőtt a szükséges munkaerőről kellett gondoskodni, megteremtve az alapvető létfeltételeket a betelepedő lakosság számára. A történeti irodalomban vándormozgalomnak nevezett folyamat olyan intenzitást ért el, hogy a 18. század végére a volt Hódoltság folyamatosan felzárkózott az ország egyéb vidékeihez. Mindez együtt járt a területek birtokbavételével, bizonyos mértékű átalakításával, ami elsősorban a településhatárok elkülönítésében, kisebb vízszabályozásokban mutatkozott meg....
