A szarvasmarha-tartás fellendülésének történeti jelentőségét nemcsak az adja meg, hogy a gazdaságok bevételi forrásai között a marhatartásból származó jövedelem elsőrendű volt. A szarvasmarha-tartás fellendülésével egyidőben átalakult a mezőgazdasági üzemek szerkezete, megváltozott a falusi társadalom. Sőt – néhány területet kivéve – ez volt az üzemek fő ága és maga alá rendelte az üzem más ágait. Az összes gazdaságtípus üzemeiben átalakult a földművelés rendszere. A nyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgós és szabad gazdálkodásos rendszer. Az ugar területe évről-évre csökkent. A talajerő megőrzésében és felhasználásában új módszereket követtek. A marha, mint igaerő, háttérbe szorult, a hidegvérű ló fokozatosan kiszorította a vontatás területéről. A régi szürke magyar marhát a nyugati fajtájú és a tarka marhák váltották fel a tenyésztésben. Az új marhafajták jobban elégítették ki a tejtermelés igényeit. A tej hagyományos feldolgozása nem fért meg már a paraszti gazdaságok és az uradalmak keretei között. Szerepüket úgy nevezett „tejgazdasági vállalatok” vették át. Ezek a vállalatok ipari módszerekkel dolgozták fel a tejet. A feldolgozásnál keletkezett melléktermékek visszajutottak a mezőgazdaságba és takarmányozásra használták fel. A tejből származó jövedelem új helyzetet teremtett a parasztság bevételi forrásai között. A tej állandó és folyamatos felvásárlása egyenletessé tette a háztartás bevételét, sőt növelte is a parasztság pénzforgalmát és ezzel még inkább a tőkés termeléshez láncolta a valaha még elszigetelt parasztgazdaságokat.
GAZDASÁG / Gazdaságtörténet kategória termékei
Király István: Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarha-tenyésztés történetéből (1848-1945)
Kiadás:
Kaposvár, 1962
Kiadó:
Kategóriák:
Gazdaságtörténet Statisztika Állattartás, állattenyésztés Mezőgazdaság általában
Sorozat:
Terjedelem:
86 p.
Kötésmód:
papír