Kosár
Részlet
Az újkori nemzetgazdaságok a tőkés piacgazdaság rendszerének kialakulásával jöttek létre, a nemzetállamok keretében, meghatározott államhatárok között működő, az állam jogi, közigazgatási, intézményi fennhatósága alatt álló területen és a gazdasági újratermelés szempontjából saját és sajátos entitást képeznek. Az állam törvényeivel, jogalkotásával, alkalmazásával, szervezetileg és szankcionális eszközeivel gondoskodik a gazdaság, a piac, a verseny működésének alapszabályairól és keretfeltételeiről és maga is fontos szereplője a gazdaságnak. Az újraelosztás, az állam és intézményeinek fenntartása, az alapvető - a XIX. század második felétől fokozatosan kiépülő - jóléti rendszerek működése mind a nemzetállamok és a nemzetgazdaságok keretében valósul meg. Az állam kiemelkedően fontos funkciói közé tartozik a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódás ösztönzése, feltételeinek befolyásolása, a sikeres külgazdasági szereplés előmozdítása.
1. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATRENDSZER ÉS A VILÁGGAZDASÁG
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok története többévezredes múltra tekint vissza. A termékek rendszeres cserekereskedelme összekapcsolta az ókori Mezopotámia, Kisázsia népeit, Egyiptomot. Kelet-Ázsiában Kínában, Délen az Indus-völgyi népek között alakultak ki rendszeres árucsere-kapcsolatok. Az ókori föníciaiak, majd a görögök a rendszeres hajózás, a külkereskedelem és kereskedelmi telepek, gyarmatok létesítésével behálózták a Földközi-tenger medencéjét, amely a folyamatos kereskedelem révén megalapozta a gazdasági kapcsolatrendszert, majd a Római Birodalom szervező ereje államszervezeti, politikai, közigazgatási, jogi egységbe foglalta a birodalom népeit.
Rendszeres árucsere-forgalom alakult ki a Római Birodalom és az európai kontinens északi része között (többek között a híres Borostyán út) és Keletre; (a selyemút), vezettek karavánutak Kínába, Indiába.
