Oberfrank Ferenc, Rékai Jenő: Drágakövek

„A ​drágakövek világa az élettelen anyag költészete.” – olvashatjuk a műben. A drágakő legtöbbször ásvány: különösen szép ásvány. Szépsége minden korban megfogta, megbabonázta az embert. Hogy gyönyörködhessen benne, értékes fémbe foglalta, úgy hordta: nyakban, kézen, ruháján. Hatalmi jelvényeket, királyi koronát díszítenek, ékesítenek a legszebb kövek. S mennyi vér, izgalom, kaland jelzi egy-egy híresebb darab útját.
A megtalált kő a legtöbbször persze még nem viselhető – meg kell munkálni; vágni, formázni, csiszolni kell. Csodálatosan szép szakma jött létre e feladatok ellátására.
A „Drágakövek” első kiadása óta számos hallgató végzett sikeresen azokon a szakmai tanfolyamokon, amelyeken a könyv anyagát segédeszközként használták. Ez is indokolta az újabb kiadást. Tíz év alatt a drágakőtudományban, az iparban és a kereskedelemben is rengeteg változás történt: ezeknek is helyet kellett kapniuk az új kiadásban. Különösen a gyémántról szóló részt kellett alaposan átdolgozni, kiegészíteni. Helyet kapott számtalan új szintetikus kő, utánzat és fantáziacsiszolású kő ismertetése, át kellett dolgozni a drágakövek mérhető adatait közlő táblázatokat.
A mű kiváló szakkönyv, de nem csupán az. Ajánljuk mindazoknak, akik szeretik a szépet: a szép ékszert, ékköveket, és többet akarnak tudni róla; az ásványok kedvelőinek: gyűjtőknek és érdeklődőknek is.