Ódor Károly: Ipari geodézia II. Földalatti mérések

Földalatti létesítményeket az ember már ősidők óta épít. E létesítmények mindenkor védelmi, harcászati, majd termelési (bányászati), szállítási, közlekedési és raktározási célokat szolgáltak.
A földalatti létesítményeket a következő csoportokba sorolhatjuk:
1. A bányászattal kapcsolatos létesítmények, részben közlekedési és szállítási célokat szolgálnak, részben pedig közvetlenül vagy közvetve segítik a hasznosítható ásványanyagok (szén, érc stb.) kitermelését. Ilyenek a gépházak, szivattyú kamrák, cső és egyéb vezetékek.
2. Alagutak, amelyeket tovább csoportosíthatunk a felszínhez viszonyított mélység és rendeltetés szerint. A felszínhez viszonyított mélység szerint megkülönböztetünk kéregalatti és mélyvezetésű alagutakat. A kéregalatti alagutak a felszín alatt néhány méter mélyen, míg a mélyvezetéstű alagutak ennél jóval mélyebben helyezkednek el. Ez utóbbi csoportba soroljuk a hegyeket „átfúró” alagutakat is.
3. Földalatti üzemek, raktárak, óvóhelyek, autó-parkolóhelyek, vagyis olyan létesítmények, amelyeket részben biztonsági okból, részben pedig a felszínfeletti helyszűke miatt kell a felszín alatt építeni.
4. Barlangok, földalatti üregek. Ezek ugyan csak részben létesítmények, részben pedig természetes képződmények, a velük kapcsolatos geodéziai munkák miatt azonban kívánatos csoportosításunkba bevonni.