Rapcsányi László: Áthosz. A szent hegy és lakói

Nőnemű lény - sem asszony, sem állat - nem léphet területére! Nem zavarhatja meg a "Panagia", az istenanya kultuszát. A szerzetesi köztársaság - a görög állam különálló része -, amely ily szigorúan tartja magát archaikus parancsolataihoz, régóta fölkeltette a világ érdeklődését. Hogyan élnek kolostoraikban, remetelakjaikban az ortodoxia fellegvárában a kalugyerek, mint tölti ki életüket az ájtatosság mellett a mezei szorgalom, a kisipar, vagy éppen a könyvekkel való foglalatosság? Mi a különbség az egyes kolostorok között, hogyan határozzák meg hagyományaik szellemüket? Mi a hierarchiájuk, ki dönt az egyházi és ki a világi ügyekben? Sokféle kíváncsiság fordul a Szent Hegy felé, a botrányszomjtól a tudományszomjig. Rapcsányi Lászlót az első magyar Áthosz-könyv íróját mindenekfölött a művelődéstörténet érdekli, s a kolostorországot egy kultúra emlékeként s élő maradványaként járja be és ismerteti, legendákat gyűjt és papokat szólaltat meg, ereklyéket és ikonokat szemlél, turisták közé vegyül: tapasztalatai leírásából egyszerre kerekedik kultúrtörténet és útikönyv.

Érvénytelen könyvtári bélyegzővel.