Részlet
Az emberiség múltja sok ezer esztendős volt már, amikor az első közlekedési eszköz, a hajó elfoglalta helyét a civilizáció történetében.
A kőbaltás lény akkor még nem ismerte a szelídített háziállatot, amely barlangjába szállította az elejtett vadat. Kanyargós szekérnyomok nem jelezték az ember útját, hiszen a kerék mechanizmusának feltalálása még meghaladta az alacsony homlok mögött rejtőző agy értelmi képességét. De a vízparti odú, a balrang vagy a primitív szállás közelében avar alá rejtve már kenu, vendéghajós piroga vagy egyzerű tutaj várta használatba vételét halászat, vadászat, menekülés, esetleg új otthon keresése céljából.
És mialatt az emberiség szaporodott és fejlődött, történelmének korszakai egymást váltogatták, a kezdetleges vízi jármű is megnövekedett és tekintélyes méretű hajóvá terebélyesedett. Eszköze, fegyvere, otthona és nemegyszer biztos menedéke lett az embernek, kultúrájának nélkülözhetetlen tartozéka, amelyet képzelete és érzelmi világa csodálatos tulajdonságokkal ruházott fel.