Domokos Tamás, Domokosné Megyesi Éva: Adatok Békés megye térképtörténetéhez (a XVI. század elejétől 1918-ig)

Az ember történelem előtti idők óta rögzíti helyrajzi ismereteit. Az első ábrázolások, amelyeket az ősember a gyűjtő- és vadászterületeiről rajzolt, csak egyszerű térvázlatok voltak. Ezek megkönnyítették a tájékozódást, s ha primitív formában is, de a mai értelemben használt térképek szerepét töltötték be. A társadalmi fejlődés megkövetelte, hogy a birodalmakat, országokat, birtokviszonyokat, különböző területhatárokat pontosan rögzítsék. A térképkészítés fokozatosan társadalmi szükségletté vált. Évszázadokon át fejlődött a térképészet, s a földfelszín kisebb vagy nagyobb részének ábrázolása egyre pontosabb, tökéletesebb lett. A térképek széleskörű elterjedését és közhasználatba vételét azonban csak a könyvnyomtatás feltalálása tette lehetővé. A térképet nem helyettesítheti az adott területről készült részletes leírás sem, mivel annak alapján nem tudjuk a felszínt úgy megismerni, megérteni, mintha térképen szemlélnénk azt. A térkép a Föld felszínét, vagy annak egy részét, arányosan kisebbítve, felülnézetben ábrázolja, így megkönnyíti a terep tulajdonságainak felismerését. A hadászatban és a harcászatban használt térképek szerepe régóta ismert. A csapattestek mozgásának megtervezése csak térkép alapján történhet. Múltunk történelmi-, napjaink politikai-, gazdasági- és kulturális-eseményei földrajzi helyekhez kapcsolódnak.
A gazdasági életben is jelentős szerepe van a grafikus információnak. A gazdálkodásban, a természeti erőforrások és nyersanyagok feltárásában, útvonalak, csatornák, üzemek, és más létesítmények tervezésekor nélkülözhetetlen a részletes térkép. Sőt, a modern mezőgazdaság is igényli a gazdálkodáshoz szükséges információk tematikus térképezését. A térkép a turista útitársa is, tájékozódásának alapvető segédeszköze, ismereteinek hordozója. Napjainkban állandóan változik a társadalmi, gazdasági fejlődéssel összhangban az igényelt térképek mennyisége és jellege.