Dunaföldvár története az őskortól napjainkig

A harmadik évezred hajnalán, amikor már Interneten száguldozik a fél világ, az embernek rá kell jönnie, hogy valami nagyon hiányzik a boldogságához. Amikor kézközelbe kerül az információ, amikor öt földrész eseményei kínálják magukat kutatásra és kikapcsolódásra, ettől mégsem érezzük magunkat jobban, otthonosabban. Aki nagyvárosban él, az vagy vágyik rá, vagy elfelejtette, milyen is az emberi közelség, a tekintetek köszönő barátsága és figyelme, szóval az a hely, ahol még emberi módon lehet élni. Dunaföldvár ilyen város. Viharos múltja, amely Cziráky József áldozatos munkájával egy évszázaddal előttünk dédapánk önérzetét növelhette, nemes elhatározásból ismét a kutatás középpontjába került. Tollat fogott, pontosabban író- és számítógépet húzott maga elé a régész, szorgalmasan látogatták a levéltárat a tanárok, összeszedte emlékeit nyugdíjas kollegájuk, hogy a Cziráky könyvén felnövekedett nemzedékek után a közös munka gyümölcseit tegye az érdeklődők szellemi asztalára. Aki ezeket a gyümölcsöket megmosni, fényesre törülgetni igyekezett szerkesztőként, éppen e sorokat rója, s reményt fűz hozzá, hogy sem meg nem nyomogatta, sem föl nem sértette a szellemi csemege nyelvi, stilisztikai burkát, hanem csak az izzadság permetnyomait tüntette el.