Csanádi István: Mezőhegyesi műemlékek és emlékezések

Néhány hónappal e könyv megjelenése előtt, 1995. augusztus 6-án hajnali 4 óra-kor megszűnt dobogni Mezőhegyes és a lovas szakma nagy egyéniségének, idős Csanádi Istvánnak a szíve. A köztiszteletben álló, galambősz férfi – sok ezer ismerősének kedves Csanádi Pista bácsija – a halála előtti estén is szeretett városát, ősei lakhelyét népszerűsítette: egy távolba szakadt házaspárt kísért végig Mezűhegyes utcáin.
Csanádi István 1916. augusztus 21-én született Mezőhegyesen. Elemi iskoláit Mezőhegyesen, a négy polgárit Tótkomlóson végezte. Ezt követően lakatos-tanoncnak szegődött három évre; a szakma megszerzése után kishuszár lett a katonai ménesnél. Hatvannégy évet töltött a lótenyésztés és a lovassport szolgálatában sor-, továbbszolgáló és hivatásos katonaként; 1945-től 1980-ig ő volt Békés és Csongrád megye lótenyésztési felügyelője. Fiatal korában aktívan részt vett Mezőhegyes sportéletéhen, munka mellett mezőgazdasági technikusi oklevelet szerzett Orosházán, kitűnő minősítéssel. Nyugdíjazása után két másik, 1940 óta tartó szenvedélyének, a helytörténeti kutatásnak és az idegenvezetésnek is hódolhatott úgy készült a csoportok fogadására, mint egy vérbeli tanár az óráira. A világ minden tájáról több száz küszönő képeslapot kapott. Életművéért 1994-hen Mezőhegyes díszpolgárává fogadta.