Bardócz István: Szerszámacélok megválasztása és hőkezelése

"A vasat az ember ősidők óta ismeri. Először fegyverek, szerszámok, ékszerek készítésére használta. A legelső őskori vasszerszámot 1837-ben a gizehi piramis feltárásakor Egyiptomban találták. A szerszám kb. 5000 évvel ezelőtt készült. Valószínűleg hasonló szerszámmal faragták a piramis kőkockáit is. A szerszámot megvizsgálták, és egész kis széntartalmon kívül kevés nikkelt is találtak benne.
Ebben az időben nemcsak az egyiptomiak, hanem más népek, mint az asszírok, föníciaiak, kínaiak, japánok és kisebb mértékben Amerika népei is ismerték a vasat. Egész Közép-Európában megtalálhatók a történelem előtti vas-előállításnak nyomai. Ebben az időben a vasat egészen kezdetleges módon úgy állították elő, hogy a vasércet előfordulása közelében rendszerint földbe vagy sziklába vájt gödrökben faszénnel együtt hevítették.
Arisztotelész feljegyzése szerint kb. 350 évvel időszámításunk előtt a Wootz-féle acél gyártása Indiában már ismeretes volt. Ezt az acélt katalán kemencében gyártották. A vasércet faszénnel keverték, és azzal együtt hevítették. Ezáltal a vas az ércből redukálódott. Az így előállított vas szivacsos volt, és igen sok szennyezőt tartalmazott. A szennyezőket (érc, salak) kovácsolással részben eltávolították, a vasat apróra darabolták, majd faszénporral keverve agyagtégelyekben kemencében megolvadásig hevítették. Ily módon homogén összetételű acéltömböt nyertek. Abban az időben már a kínaiak is hasonló módon, olvasztással állítottak elő acélt."

Érvénytelen könyvtári bélyegzővel.