Egri Péter: A költészet valósága. Líra és lirizálódás

A könyv költészet és valóság viszonyát líra és lírizálódás, vers és költői próza néhány poétikai és irodalomtörténeti problémájának és összefüggésének elemzésével közelíti meg. Elvi kiindulópontja a teremtő természet ("natura naturans") kategóriája, amelyben Lukács György a líra röptető fészkét látja. Innen erednek a szerző szerint a kötlészet tartalmi és formai tartományai, a költői magatartás, érzelem és képzelet, a tér és idő lírai felfogásmódja, a költői képalkotás és a hangsík (hangutánzás, hangfestés, ritmus, rím) lírai fontossága. E problémakörök mindegyikén belül négyes tagolás érvényesül. Az első szerkezeti egységben a kérdés elvi mibenlétét körvonalazza a szerő, s az epika és a dráma, a képzőművészet és a zene párhuzamos vagy ellentétes jelenségeit is vallatóra fogja. A másodikban egy-egy költemény vagy költői műfaj szoros szövegelemzése során szembesíti a poétikai megfontolásokat a költői gyakorlattal. Így kerül sor például az angol szonett-történet reneszánsz, manierista, barokk, klasszicista, szentimentális és romantikus sorsfordulójának bemtuatására. A harmadik szerkezeti egységben a szóban forgó elméleti probléma irodalomtörténeti súlypróbáját egy lirizálódott regény, a negyedikben pedig valamely lirizálódott dráma vizsgálatával végzi el.