Eugen Drewermann: A lényeg láthatatlan. A kis herceg mélylélektani elemzése

"Századunkban sokak számára Antoine de Saint-Exupéry legszebb műve, a kis hercegről szóló költői mese életük kulcstörténetévé vált. Menedéket nyújtott a magányosság óráiban, vigaszt a csalódás perceiben, reményt az elhagyatottság pillanataiban, keresés és vágyakozás gyakran oly hosszú útján nélkülözhetetlen társsá vált a kis herceg: az egyre fagyosabb világban az ő tartózkodó szomorúsága megértő melegséget jelentett. Az elvesztett gyerekkor örök álma teszi vajon olyan vigasztalóvá és rokonszenvessé a kis herceg alakját? Bizonyára, ám mégsem csupán ennyi. Hozzáadódik a "fölnőttek" őrült, gúzsba kötöző világából való kiszabadulás élménye: hogy egyszerre iróniával tudjuk látni ezt a világot - végre egy lélegzetvétel, megpihenés az emberi lét sivatagában. A legfontosabb azonban, hogy A kis herceg visszaállít valamit a feltétlen, hűséges szeretetbe vetett bizalmunkból, az egymásért való felelősség és gondoskodás eszményét ígéri és testesíti meg, megmutatja, hogy a szeretet olyan összetartozást jelent, melyet a halál sem győzhet le."