Alszeghy Zsolt: Illei János élete és írói működése

"Stílusában Illei az "úri" írásmódra törekedett. Tragédiáiban a velős rövidséget – Faludihoz hasonlóan – ma népieseknek érzett fordulatokkal igyekezett elérni; a vígjátékban ugyanezek a jóízű kifejezések a komikum eszközei voltak. Hogy mennyire művelt közönségre számított a szerző, azt komédiájának a komikus hatás céljából elferdített latin és francia szavai is bizonyítják.
Illei legtöbb kortársához hasonlóan nem volt teljesen magyar nyelvű író: 1791-ben Komáromban Ludi tragici (Tragikus játékok) címmel három bibliai tárgyú iskoladrámát jelentetett meg, melyek Dávid és fia, Absolon történetét viszik színre, és oly szorosan összetartoznak, hogy ugyanazon mű felvonásainak tekinthetők. Latin iskoladráma írása azonban még összefért nála a "majd hogy sírba nem szállott nyelvünk" feltámadásán, s a magyar könyvek számának szaporodásán érzett örömmel."