Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond

Vannak, akik úgy gondolják, a korszerű magyar széppróza története a XX. század elején kezdődik. Ez a könyv arra kíván emlékeztetni: a történeti tudat és a nemzeti önismeret csonkítása nélkül nem hagyható figyelmen kívül, hogy a XIX. századi regényíróink közül Kemény Zsigmondot olyan művészi célkitűzések vezették, melyek párhuzamosak voltak az európai regény fejlődési irányával
A romantika neveltje volt, ám a történeti értelemben vett realizmus megteremtésére törekedett, és egyúttal elindította a lélektani regényírást, sőt az idő lehetséges értelmezéseinek olyan széles körét tárta föl, az emberi tudat rétegeit annyira átfogó igénnyel és mélységgel ábrázolta, a különböző nézőpontok és értékrendek feszültségét olyan elemi erővel juttatta érvényre, hogy őt tekinthetjük XX. századi prózaírásunk legfőbb elődjének.