Kosár
A gazdag - több monográfiával is rendelkező - Nagy Lajos-szakirodalom tallózására, szemelvényes, rendszerezett bemutatására törekvő irodalomtörténész két alapvető nehézséggel szembesül. Az egyik, a kisebbik: a kritikákban, tanulmányokban rendre felbukkan, öröklődik néhány, az író személyiségére, világképére, írásművészetére és megbecsültségére vonatkozó (nem is mindig helytálló vagy bizonyítható!) szólam. Ráadásul ezek a vélekedések sokszor nem mentesek a nyílt ideologikus célzattól; irodalmi vonatkozásuk inkább történeti, mintsem szakmai jellegű. Ezért az írások igen tág köréből, de roppant sok kihagyással - gyakorta csupán emlékeztető-ízelítő jelleggel - kellett válogatnunk. A szerkesztői kihagyásokra minden esetben a zárójelbe tett három pont - [...] - figyelmeztet. A másik, súlyosabb nehézség: Nagy Lajos életművének teljes - és ha nem is kritikai, de legalább alapos jegyzeteléssel, utószavazással gondozott és kísért - kiadása mindmáig nem áll rendelkezésünkre. E szomorú tényen belül pedig kiáltó hiányosság, hogy Nagy Lajos naplójából csak egy-egy, keveset mondó szemelvényt olvashattunk nyomtatásban, noha ez a nehezen kibetűzhető feljegyzéstömeg alapkérdéseket (Nagy Lajos származásának, éntudatának, betegségeinek dilemmáit, a Szovjetunióról és a kommunizmusról való vélekedéseit stb.) világíthatna meg. A Szépirodalmi Könyvkiadó először még az 1950-es években vágott bele a Nagy Lajos Művei sorozat publikálásába (ennek úttörő filológiai érdemei elsősorban Gordon Etelt és Vargha Kálmánt dicsérik), de ezt Tarján Tamás szerkesztői jegyzetének szinte minden sora (kivéve természetesen a Nagy Lajos életművére vonatkozó konkrét adatokat) az In memóriám sorozat mindegyik kötetével kapcsolatban elmondható.
(A kiadó)
