"A magyar emlékirodalom gyönyörű folyamata. A fél évszázad óta gyakran emlegetett erdélyi emlékírók, Kemény, Bethlen Miklós és Kata, Apor, Cserei, Kornis, Rettegi. A dunántúli Martonfalvay Imre, a felvidéki Veresmarti, a tiszántúli Ottlyk, majd hozzánk már közelebb Kazinczy, Jósika és a névtelenek: Splény, Kováts István. Aztán a huszadik század harmadik évtizedétől a nagy művek megszakítatlan s egymást kiegészítő sorozata: Kassák, Márai, Illyés, Móricz, Szabó Dezső, Németh László, majd Nagy Lajos, s még közelebb: Déry, újból Illyés, Vas István, de mellettük Tamási Gáspár s Gari Margit is. Líránk persze mindenekfölött! De akad-e még egy, prózai műfajaink közül, mely elérné az emlékírás eredetiségét? Mert az emlékírót nem köti, tehát nem korlátozza a szépírói konvenció, másutt húzhatja meg tehát az elmondható s az el nem mondható, az elmondandó s az el nem mondandó közti határt. Szokatlan módon talán? Szabálytalanul? De szokatlanságában a regénynél sokszor szabadabban, szabálytalanságában, mai szemmel nézve, sokszor eredetibben. Az emlékírás másfelől, akár a regény: tudósítás hajdani mindennapokról, s portré a történelemmel szembesülő emberről."
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Irodalomtörténet kategória termékei
Szávai János: Magyar emlékírók
Kiadás:
Budapest, 1988
Kiadó:
Kategóriák:
Irodalomtörténet Magyar irodalom
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
280 p.
Kötésmód:
karton
ISBN:
9631532895