A szabadszállási követválasztás bukott hőse elkeseredésének első óráiban, amikor az ellene elkövetett fondorlatokat és erőszakosságokat a nagy nyilvánosság előtt cikkében feltárta, fogadkozott, hogy eljön még az elégtétel és igazságszolgáltatás ideje.
„Soha sem ostromolta még szemtelenebbül a becsületességet és igazságot a gazemberség, mint ezen esetben” – írta.
Az elszenvedett sérelmekért, megaláztatásokért maga kívánt ügyének bírája is lenni. Jutalmazni és büntetni akart, kinek-kinek érdeme szerint. Erre feljogosítva érezte magát nemcsak egyéni sérelmei, hanem az ügy, az általa képviselt eszme, törekvések eltiprása miatt. A követség elnyerésére irányuló szándékát ugyanis annyira a nép érdekében valónak fogta fel, hogy híveit a nép barátainak, ellenfeleit „a nép ellenségeinek" tekintette. A kiskun városban így nemcsak őt, hanem a nép ügyét is megbuktatták. Fő ellenfelét, aki tőle „a kiskunsági követséget elrabolta”, nemcsak erkölcsileg kívánta megsemmisíteni, hanem „élethalálra” akart vele párbajt vívni. Megbízottai ezért ragaszkodtak az „erősebb fegyverhez”, a pisztolyhoz. Petőfi fellépését Nagy Károly megválasztott követ már annyira fenyegetőnek látta, hogy élete oltalmazását a rendőrfőnöktől kérte.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Irodalomtörténet kategória termékei
Mezősi Károly: Petőfi megbuktatása a szabadszállási követválasztáson
Kiadás:
Budapest, 1970
Kiadó:
Kategóriák:
Irodalomtörténet Magyar történelem Politika
Sorozat:
Terjedelem:
515-637 p.
Kötésmód:
papír
tartalom:
leírás:
Mezősi Károly dedikációjával.
Separatum.