Rózsa királyfi. Berekméri Sándor gernyeszegi meséi

"Berekméri Sándor gernyeszegi mesemondó, úgy tűnik, halomra dönti a mesekutatásban eddig elért eredményeket. Hiszen megírták: a mai paraszti közösségek már szégyellik a tündérmesét. És íme: a gernyeszegiek még az elmúlt években is szívesen hallgattak mesét. Megírták azt is, hogy ma már csak a rövid lélegzetű műfajok, tréfák és viccek találnak tetszésre. Berekméri meséi viszont százoldalasak. A tündérmese jelképes költészet, ez a szépsége. Ám az ő meséiben vaskos paraszti realizmus van, a tündéri lebegésbe betör a szülőföld valóságos tájaival; a mesemondó azonosul a hőseivel: hol tudat alatt, hol tudatosan, saját magát lopja bele a meséibe. Nemcsak a tündérmesék természetét ismerjük meg tehát, hanem azt is megtudjuk, hogy a gernyeszegi ember ma mit tart a világról és annak dolgairól; mire vágyik és hogyan szeretné korrigálni ezt a földi világot."