A kínai filozófia ókori nagyjait, a kínai irodalom kiemelkedő műveit, a középkori kínai esztétika fő irányzatait elsősorban a sinológus, esztéta és társadalomfilozófus Tőkei Ferenc (1930-2000) fordításai és tanulmányai révén ismerte meg a magyar közönség. Ő volt az, aki a hazai művelődés körét kitágítva mintegy beemelte a kínai konfucianizmust, a taoizmust, a motizmust, és feltárta ezek belső összefüggéseit a kínai társadalom történeti fejlődésének sajátosságaival. Az életműsorozat olvasója most a kiváló tudós kalauzolásával fedezheti fel a kínai kultúra örökbecsű értékeit, amelyek nélkül nem lehet teljes a modern ember világképe.
˝Tőkei Ferenc a kínai történelem, filozófia- és irodalomtörténet nemzetközileg is ismert és elismert művelője. Tudományos munkásságának hazai elismerését akadémikussá választása is jelzi; szokatlanul fiatalon, negyvenhárom éves korában jutott osztályrészéül e megtiszteltetés. Ebből az alkalomból tekint vissza sinológusi életművére e kötetben, amelynek címében a "műhely" szó jelzi, hogy alapvető tudományos gondolatainak fejlődéstörténetét kapja az olvasó; a korábbi keltezésű írásokban tehát számos olyan megállapítással, megfogalmazással is találkozhatunk, amelyekkel ma már nem érthet egyet a szerző. Ámde a gondolatok fejlődésének izgalma számos, a tágabb közönség számára újdonságot jelentő téma megismerésének lehetőségével is párosul. A klasszikus kínai verselés ritmusának máig megnyugtatóan nem tisztázott problémájához például Tőkei nyújtja az egyik legérdekesebb hipotézist. S a szigorúan tudományos jellegű tanulmányok mellett két összefoglalást is olvashatunk a könyvben: az egyik a régi kínai filozófia és társadalom fejlődésének összefüggését, a másik a klasszikus kínai irodalom rövid történetét adja.˝