Harsányi Zoltán: Stíluselemzések. (Prózai művek stílusa)

˝A magyartanításban elhanyagolt terület a művek stílusa. De nemcsak a magyartanításban szorul háttérbe a stílus behatóbb vizsgálata, eléggé másodrendű ez általában az irodalomtudományban is. És e két dolog összefügg egymással. Az iskola többnyire a tudomány lepárolt eredményeit adja tovább. (Irodalomtudományt említünk, de ugyanilyen joggal mondhatnánk nyelvtudományt is. Ami a hangsúlyt mégis az irodalomra teszi ebben az esetben: az a stílus művészi alkata.) Nem akarunk itt arról a furcsán értelmezett irodalomszemléletről beszélni, amely hangsúlyozva a tartalom és forma valóban szorosan megkívánható egységét, mesterségesen kettészakította ezt az egységet. Bűnös és haszontalan dolgot látott abban, ha a formát a tartalom szerves részének tekintette valaki, vagy ha a formával külön is alaposabban foglalkozott, és ennek a ferde nézetnek a nyomai még ma is fellelhetők. Babits Mihály 1935 februárjában a Nyugat Könyvről könyvre rovatában ír a magyar stílusszemléletről. Szigorú ítéletet mond a magyar stíluskultúráról általában: "Szeretném megértetni, mennyire nem kis dologról van itt szó. A magyar stílus gatyában jár. Francia írót például örökre kompromittálna egy-egy olyan mondat, olyan vétség a stílus logikája ellen, amilyet nálunk a legjobb nevek viselői is, szinte minden lapjukon, tökéletes gondatlansággal megengednek maguknak, sőt irodalmiatlan kicsinyességnek éreznék törődni vele."