Tar Lőrinc pokoljárása. Középkori magyar víziók

"A középkori kódexirodalom képzeletfelszabadító olvasmányai közül az első helyek egyike illeti meg a vizionárius irodalmat, mely valamennyi korabeli elbeszélő prózánál - még a legendánál is - nyitottabb volt. Célja eredetileg morális tanítás, de ez egyre inkább háttérbe szorult a csodás és meghökkentő események pazarló bősége mellett, mely végül is legfontosabb alkotóelemévé vált. Felszabadította a vallási dogmák nyűgétől szárnya szegett költői fantáziát, engedte tévedni hőseit, kénye-kedve szerint utaztatta őket égen-földön, szárazon és vízen, levitte a poklok fenekére, felemelte a mennyekig. A pokolra szálló lovagok között magyarok is voltak, az egyik legnevezetesebb Tar Lőrinc, Zsigmond király udvari embere, aki 1411-ben megjárta az írországi Szent Patrik Purgatóriumot, a középkor híres zarándokhelyét. Alakja, pokoljárásának csodálatos eseményei köré gazdag legendaanyag szövődött. Megörökítette őt egy versében Tinódi Sebestyén, említi Arany János is a Toldi szerelmé-ben, egy ismeretlen szerző latin nyelvű verse kalandozásainak, utazásainak jeles állomásait sorolja el."