Karancsy László: Tolsztoj lélekábrázolási módszere

˝Az erkölcsi öntökéletesítés, a krisztusi szeretet és a nem ellenállás nagy orosz író-prófétájának filozófiai nézeteiből szükségszerűen következik a ˝belső ember˝ mennél teljesebb és mélyebb megmagyarázásának igénye. Különösen mélyre hatol Tolsztoj a lelki ellentmondások, a belső folyamatok, a jellemátalakulások, az érzelmi kapcsolatok, valamint a testi és lelki jelenségek, illetve a külső és a belső valóság közötti összefüggések feltárásában. Tolsztoj életművének e jellegzetességeit vizsgálja a könyv, valamint azt a sajátos formavilágot - különösen az ún. ˝lélekdialektikát˝ és a belső monológot -, amely a tolsztoji lélekábrázolást napjainkig ható világirodalmi jelentőségű művészetté emeli. A szerző törekszik az eddigi, hasonló irányú Tolsztoj-kutatások eredményeinek felhasználására és összefoglalására is, szükség esetén vitába bocsátkozva egyes korábbi nézetekkel. Különös figyelmet fordít az Anna Karenina c. regényre, amelyben a tolsztoji lélekrajz csúcspontját látja.˝