Tótfalusi Kis Miklós halotti kártája

Tótfalusi Kis Miklós temetésére a kolozsvári református kollégium a kor szokásainak megfelelően "halotti kártát" adott ki, melyben barátai és tisztelői latin versekben emlékeztek meg az elhunyt életéről és érdemeiről. A kötet közli a kolozsvári Farkas utcai templomban ma is látható "kárta" egyetlen példányának hasonmását, valamint latin szövegét és magyar fordítását. Tolnai Gábor a "kárta" irodalomtörténeti elemzése mellett felidézi azokat a viharokat, amelyek Tótfalusi körül még a temetés idejére sem ültek el, a kicsinyeskedés és gyűlölködés légkörét, amely a plebejus származású társadalom- és művelődés-reformert körülvette. Haiman György tanulmánya a kártákkal, ezekkel az óriásnyomtatványokkal foglalkozik, amelyek a régi Erdély társadalmi életének sajátos kellékei voltak, s a régi magyar tipográfia, az ünnepi-alkalmi nyomtatványok érdekes emlékei. A "kárta" szövegét Jakó Zsigmond, verseit Tóth István és Weöres Sándor fordította magyar nyelvre. A latin szöveget Kulcsár Péter rendezte sajtó alá.