Kosár
Egy halott az aluljáróban
Százezer ember észre sem vette.
Ez a regényben idézett valóságos vagy kitalált újsághír akár a Dobozember mottója is lehetne. Ugyanis arról a világról tudósít Abe Kóbó regénye, amelyben ilyen képtelen eset előfordulhat. Arról a világról, amelynek közönyét, részvétlenségét, adott esetben ellenségességét van, aki nem tudja elviselni – s így a kívülhelyezkedésnek egy sajátos módja terjed el. Kartondobozba bújt emberek tűnnek fel az utcákon, akik dobozlényükkel nyugtalanítják közömbösen vegetáló embertársaikat, jeleznek valamit, de az emberi közösség, a társadalom nem akarja "fogni" jeladásukat. Egyetlen motívum sejlik fel a regényben, amely képes lenne a dobozembert kicsalni dobozvilágából: a szerelem. Csak az életet szimbolizáló lány menthetné meg az elszigeteltségtől, a magánytól.
