"... úgy határozott a tekintetes vámegye..." Nógrád megyei statutumok a XVII-XIX. századból

A feudális kori vármegyék életének szervezésében, irányításában rendkívüli jelentőséggel bírtak a megyei közgyűlés alkotta szabályrendeletek, az úgynevezett statutumok. A megyék statutumalkotási jogkörét első ízben Werbőczy István fogalmazta meg Tripartitumában. Eszerint a megyéknek jogukban áll „mezőnek, réteknek erdőknek folyóvizeknek őrzéséről és malmoknak állapotjáról és jövedelmekről és egyéb efféle dolgokról”, továbbá.”törvény idejének és folyásinak magatartásában.” rendeleteket alkotni. Azonban már Werbőczy is előírta, hogy a létrehozott statutumok az ország törvényeivel ellentétesek nem lehetnek és „csak ő köztök erősek és csak ő magokra szólnak”, tehát más megyében, illetve más megyebeli lakosokkal szemben nem alkalmazhatók.
A törvényhozás lassúsága, a törvények megismertetésének nehézkessége és a végrehajtás körülményessége következményeként a megyék a XVI. századtól kezdve egyre szélesebb körben éltek a statutumalkotás jogával, amely gyakorlat azután idővel rendkívül nagy méreteket öltött.