Eötvös Károly legismertebb és legjelentősebb közéleti tette a védelem elvállalása és véghezvitele, a megvádolt zsidók felmentésének kiharcolása volt az 1883-ban lezajlott tiszaeszlári perben. Az Európa-szerte figyelmet keltett per alapjául a Solymosi Eszter tiszaeszlári cselédlány eltűnése (1882. április 1.) után elterjedt, egy középkori babonát felelevenítő szóbeszéd szolgált, ami szerint a lányt a zsidók ölték meg, a nyakát elvágták, hogy vérét a húsvéti pászkába keverjék. A parlamentben Istóczy Győző és Ónódy Géza képviselők által hangoztatott vádak, a zsidókkal való teljes leszámolás követelése, a dunántúli és északi megyékben kitört antiszemita zavargások légkörében a Függetlenségi Párt vissza akarta tartani Eötvöst attól, hogy vállalja a megvádolt zsidók védelmét, ő azonban eleget tett a felkérésnek. Védőtársai Funták Sándor, Friedmann Bernát és Székely Miksa voltak. A "tiszaeszlári" per Nyíregyházán lefolytatott végtárgyalása 1883. június 20-tól augusztus 3-ig tartott, ezalatt Eötvös személyi biztonságát titkos testőrök óvták. Híres, hétórás védőbeszéde - melyben Eötvös jogtudása, megfigyelőképessége, lélektani éleslátása, alapos természettudományos konzultációi összegződtek - július 30-án reggel háromnegyed 9-től délután 4 óráig tartott. Az augusztus 3-án kihirdetett ítélet kimondta a megvádolt zsidók felmentését.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Jog kategória termékei
Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik és még sincs vége I-III. kötet
Kiadás:
Budapest, 1904
Kiadó:
Kategóriák:
Jog Magyar irodalom Magyar történelem Művelődéstörténet Regény, elbeszélés Antiszemitizmus
Nyelv:
Magyar
Sorozat:
Terjedelem:
333 p., 332 p., 323 p.
Kötésmód:
egészvászon