Kupa László: Pulszky Ágost bölcselete

Napjainkban örvendetesen megújulni látszik az eszmetörténet iránti érdeklődés. Az eddig többnyire ideokratikus tényezők hatására elhallgatott és eltorzított életművek kerülnek a hazai tudományos vizsgálódások homlokterébe. Ezeknek a teóriáknak a sorában bizonyára kitüntetett hely illeti meg azokat a törekvéseket, amelyek haza és haladás értékszempontjainak egyeztetésére tettek kísérletet. Ezek között méltán említhetjük Pulszky Ágost munkásságát is.
Pulszky Ágost (1846—1901) – mint számos hazai kortársa – tudomány és politika egyidejű vonzásában élt. Egyszerre volt a jog- és állambölcsészet professzora, a hazai szociológia egyik alapító atyja és képviselő, valamint az első Wekerle-kormány kultuszminisztériumi államtitkára.
Jelen munka elsősorban a tudós Pulszky Ágostot kívánja bemutatni, így életműve krónikájával, tudományelméletével, társadalomelméletével, állam- és jogbölcseletével, társadalom-néprajzi gondolataival foglalkozik. A kiadás finanszírozásával összefüggő terjedelmi korlátok miatt ehelyütt nem kerül sor politikával kapcsolatos nézeteinek beható vizsgálatára. Reményeink szerint a hazai szociológiai gondolkodás történetét vizsgáló kiadvány keretében esik majd szó Pulszky politikai
nézeteiről. Ebből következően több olyan kérdés (például „etatizmus”) kerül megemlítésre könyvünkben, melynek bővebb kifejtésére az említett kiadványban teszünk majd kísérletet.
A monográfia eszmetörténeti jellegű, elsősorban a hazai szociológiai gondolkodás kialakulása szempontjából kívánja a különböző teóriákat a maguk immanenciájában megragadni. Ennek megfelelően főként a tudományimmanens mozzanatok dominálnak és nem az ideológia elemzők.