Elváló utak. Rabbinikus és ókeresztény exegézis

A könyvben Hack Márta tanulmánya az ószövetségi másál műfa­ját vizsgálja nem csupán poétikai, hanem grammatikai, logikai ösz­szefüggésben is. Csalog Eszter fordítói intenciókat elemez a Példa­beszédek egyik változatában, Sándor Balázs az ószövetségi etika alapvető kérdéséről értekezik, Benke László pedig a diaszpóra iro­dalmáról közöl új elemeket.
Hebraisztikai tárgyú tanulmány Finta Szilviának a rabbinikus bibliaértelmezés klasszikus elveinek a páli corpusban fellelhető nyomait kutató írása. Az ókeresztény, valamint a rabbinikus szö­vegmagyarázat határterületén kísérli meg értelmezni Rugási Gyula a törvény és evangélium viszonyát Markion Aposztolikonjának há­rom verse alapján. Az ószövetségi törvény zsidó-keresztény, pogány­keresztény értelmezés hagyománytörténetét térképezi fel Ruff Tibor retrospektív írása, amely unikum a magyar nyelvű teológiai iro­dalomban. Gábor György a zsidó politikai messiásokról és az első századi messiási politikákról ír érdekfeszítő tanulmányában. Ötvös Csaba a Nag Hammadi gnosztikus corpus értelmezéséhez szolgáltat rendkívül érdekes adalékot. Vattamány Gyula a bizánci vándorprédikátor, Euboiai János egyik antijú­daista homíliáját fordítja le és kommentálja; egy olyan korszak jellegzetes dokumentumát teszi így hozzáférhetővé, amely az ókeresztény­kor kutatói előtt is szinte teljesen ismeretlen. A kötet záró tanulmányában Tatár György Há­rom eskü címmel a zsidó állam megpróbáltatásokkal terhes sorsáról közöl új momentumokat.