Kecskeméti Ármin: Izráel története a bibliai korban

A tárgy kronológiai sorrendje szerint evvel a kötettel kellett volna kezdenem A zsidók egyetemes történetét. De zárt egész az is, ami már megjelent és ez is, amit most közreadok. Ez a rész a legfontosabb, mert a bibliai történet magának a Bibliának is története. Nem apologétikus cél irányította fejtegetéseimet, csak a tudományos szempont: a valóság keresése s a tények magyarázata. De nem voltam elfogult a hagyomány rovására sem. Az archeológiai kutatások megerősítették a Bibliának több olyan adatát s elbeszélését, melyek hitelességét a bibliakritika kétségbe vonta. Pl. a szíriai Rász-Samrában talált ékiratos táblák egyike említi a teráchitákat, ami megigazolja Terách létezését s így alátámasztja Ábrahám bibliai genealógiáját. Valószínű, hogy a Biblia azért nem beszél terachitákról, hanem – Ábrahámmal kapcsolatban – héberekről, mert nem akarta, hogy Izráel népe egy bálványimádó ős nevével jelöltessék meg.
Az egyiptomi irodalom és a Pentateuch kifejezésmódjainak elemzése alapján A. S. Jahuda számos példával bizonyítja, hogy a Genesis és Exodus könyvének az izraeliták egyiptomi tartózkodásáról szóló fejezetei telve vannak egyipteizmussal, ami nemcsak kétségtelenné teszi, hogy az izráeliták ott laktak, hanem joggal következtethetünk belőle azoknak a részeknek mózesi eredetére, mert csak egy ott élt s a viszonyokat alaposan ismerő egyén írhatta meg azokat az eseményeket.

Kötése a borító mentén megtört.

Előző tulajdonos aláírásával.