Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe II. kötet. Térfogatos analízis

A mennyiségi kémiai analízis célja vegyületek, keverékek, vagy elegyek minőségileg előzetesen jellemzett alkatrészei viszonylagos mennyiségének meghatározása. Míg a minőségi analízis arra adott feleletet, hogy a vizsgált anyag milyen alkatrészekből áll, addig a mennyiségi analízis megmondja, hogy az anyag ez alkatrészekből mennyit, vagyis hány százalékot tartalmaz. A keresett alkatrész meghatározása csak egészen ritka esetben történhet úgy, hogy az alkatrészt elemi állapotban, tisztán leválasztjuk és súlyát megmérjük. Túlnyomórészt bizonyos kémiai vagy fizikai-kémiai módszerekhez folyamodunk, melyek eredményéből számítás útján következtetünk az illető alkatrész mennyiségére. A meghatározás módja szerint tehát megkülönböztetünk kémiai és fizikai-kémiai módszereket.
A mennyiségi analízis kémiai módszerei közvetve vagy közvetlenül a mérlegelésen alapszanak. A maghatározandó anyagon teljesen végbemenő kémiai változásokat idézünk elő és a reagens térfogatából vagy a reakciótermék súlyából következtetünk az alkatrész mennyiségére. Eszerint megkülönböztetünk térfogatos (titrimetriás, volometriás) és súlyanalitikai (gravimetriás) módszereket.
A mennyiségi analízis fizikai-kémiai módszerei igen sokfélék lehetnek. Mint legfontosabbakat megamlítjük közülük az elektrokémiai, kolorimetriás, nefelomatriás, spektroszkópos és polarográfiás módszereket.
E kötetben a mennyiségi kémiai analízis térfogatos módszereit ismertetjük.