Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Felhasználás szempontjából az ipari termékek egy részének az alakja a fontos, az anyagi minőség szerepe csak másodrendű, mert csupán fokozati különbséget jelent (pl. fa- vagy vasajtó). A másik csoportban viszont az anyagi minőség szabja meg a felhasználást, a termék alakja többé-kevésbé mellékes (pl. rúd vagy lencse alakú nátrium-hidroxid). Ez utóbbiak a negyszerek (beleértve a gyógyszereket is) és bizonyos mértékben az élelmiszerek. A vegyszereket kémiai sajátságaikért használják fel, megítélésük szempontjából tehát kémiai összetételük a döntő. A vegyszerismeret ebból a szempontból foglal kozik a kémiai anyagokkal, tárgyalja a legfontosabb kémiai és fizikai sajátságaikat, előállításukat, forgalomba kerüló minőségeiket, felhasználásukat, szokásos szennyezéseiket, a vegyszerekkel való helyes bánásmódot, és az esetleg szükséges óvintézkedéseket, célszerű raktározásukat, csomagolásukat, szállításukat stb.

A vegyszerismeret tehát a kémiának egy ága, de nem teljesen azonos a szokásos értelemben vett szervetlen, ill. szerves kémiával, aminthogy a vegyszer fogalma sem azonos a vegyületével. A vegyület kémiailag egységes anyag, amely kémiailag egynemű molekulákból áll, a vegyszer viszont minőségétől függően különböző idegen anyagokat (szennyezéseket) tartalmazhat.

E mű ezen kiadásánál, ennél a példánynál is, a papír védőborító eltávolíthatatlanul hozzáragad a könyv kötéstáblájához.