Nemeshegyi Péter: Vissza a gyökerekhez. Teológiai tanulmányok

A szentelésem előtti estéri az egyik fiatal olasz jezsuita pap az ajtómba dugott egy levelet. Ez állt benne: „Holnap Krisztus papja leszel. Tudom, hogy Magyarországról rokonaid, barátaid közül senki sem lehet jelen. Ezért szerettelek volna egy kis ajándékkal megörvendeztetni. Minthogy pénzem nincs, egy tanácsot adok szentelési ajándékul. Papi életed során sok ember sok mindenre meg fog kérni. Mondj igent mindig minden kérésre. Ha valami ok miatt ez lehetetlen volna, néha nemet is mondhatsz. De nemet csak szívfájdalommal mondj, és egyébként egész életed legyen mindig egyetlen igen!”
Nemeshegyi Péter 1923. január 27-én született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karári államtudományi doktorátust szerzett (1944), s még ugyanabban az évben belépett a Jézus Társaságába, a jezsuita rendbe. 1946-tól a rend szegedi főiskoláján bölcseletet tanult. Az egyházüldözés miatt 1949-ben elhagyta az országot. 1949-56 között a római Gergely Egyetemen tanult és szerzett teológiai doktorátust. Diplomamunkáját Órigenészről írta. 1952-ben szentelték pappá. 1956-ban rendje Japánba küldte; Tokióban a Sophia Egyetem teológiai karának professzora lett, s többször dékánja is. 1969-től 1974-ig a pápa által kinevezett Nemzetközi Teológiai Bizottságnak volt a tagja. Körülbelül negyven könyvet írt magyar, francia, angol, német és japán nyelven lelkiségi és hittudományi kérdésekről.
1993-ban rendi elöljárói Magyarországra küldték. Jelenleg a Faludi Ferenc Akadémia igazgatója, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán (Zsámbék), a Szegedi Hittudományi Főiskolán és másutt teológiát tanít, miközben sokrétű lelkipásztori tevékenységet kifejtve számos előadást, konferenciát tart, lelkigyakorlatokat ad, lelkinapokat vezet. 2002-ben a keresztény és nem keresztény vallások közötti párbeszéd előmozdításáért és a keresztény tudományosság területén elért teljesítményéért a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától Fraknói Vilmos-díjat kapott.