Nisan sámánnő. Mandzsu vajákos szövegek

"Igazi könyvcsemegének ígérkező kötetünk lapjain rég volt idők sámánhite elevenedik meg. A varázserejű sámánnő, Nisan kalandos-veszélyes útra indul, hogy az idő előtti halált halt ifjú lelkét visszaszerezze a sötét Alvilágból, őt magát életre keltse. Minden tudására, furfangjára szüksége van, hogy a gonosz kísérteteken, ellenőrökön győzhessen, vállalt feladatát teljesíthesse. Az emberi világba visszajutván azonban nem örülhet híre-neve gyarapodásának: az Alvilág legyőzőjét az evilági hatalmasok sámáneszközeinek elkobzásával büntetik. A magyarok ősvallása ugyancsak sámánhit volt. Táltosaik mellett bizonyára voltak sámánasszonyaik is - talán az ő kései leszármazottaik a vajákos asszonyok - , róluk azonban még kevesebbet őrzött meg a hagyomány, mint férfi társaikról. Eddig csak töredékekből, homályos kései feljegyzésekből alkothattunk valamelyes képet az ősi magyar sámánhitről. Kötetünk közvetlen összehasonlításra, rekonstrukcióra ad módot, hiszen a mandzsuknál annak ellenére élő vallás maradt a samanizmus, hogy időközben más kultúrhatások - elsősorban a kínai buddhizmus és taoizmus - érték. Mindez lehetővé tette, hogy hiteles feljegyzések készülhessenek még a 18. században is. Kötetünk izgalmasan példázza azt is, hogy a Kína uraivá váló mandzsu császárok rendeletére miként készülhetett A mandzsu szertartások és áldozások törvénykönyve, amelyet azzal az igénnyel foglaltak írásba, hogy örökre megőrizzék ősi szokásaikat, hagyományaikat."