Magyar Anjou legendárium [Reprint]

A szakirodalomba Magyar Anjou vagy Vatkáni Képes Legendáriumként, illetve Szentek életeként bevezetett kódex műfajilag egyetlen olyan kézirattípusba sem illeszthető be, amely a szentek életével foglalkozik. Ezek egyike a martyrologium. A római egyház szentjeinek és mártírjainak biográfiáit tartalmazó műfaj az év hónapjainak, ezen belül napjainak rendjét követi. A másik kézirattípus, a passionale pedig olyan liturgikus könyv, amely a szentek és mártírok élettörténeteit az egyházi imaórák láncára fűzi. A szentekkel foglalkozó harmadik munka Jacobus de Voragine feltehetően 1263-1273 között összeállított Legenda aureája. Ez a mű az egyházi év "de tempore" és "de sanctis" részéhez igazodva a rendelkezésre álló adatok mennyiségének megfelelően tárgyalja a szentek élettörténetét, közéjük vonva Krisztust és Szűz Máriát is. Az utóbbiból következik, hogy a Szentek élete-elnevezés nem alkalmazható pontosan a kódexre. Kódexünk leginkább a Legenda aureával mutat rokonságot, mert ennek a felépítését követi, ám szövegei nehezen vezethetők vissza Jacobus de Voragine munkájára. Összegezve az elmondottakat, a kódex elnevezésére vonatkozó kísérletek nem vezettek végleges megoldáshoz. Ezért maradunk a magyar szakirodalomban meghonosodott elnevezésnél, mert ez a kódex hazai sajátosságaira utal. Lehet, hogy a képek eredetileg egy szöveges rész illusztrációi voltak, a szöveg azonban mint a későbbi gyűjtő számára érdektelen egység elveszett. A feltételezett szöveg segítene a képkötet műfajhoz kötésében.