Julian Stryjkowski: A vendégfogadó

"Az író mesterien támasztja fel a Chagall képeiről ismert sajátos, gazdag rétegződésű, immár elsüllyedt, elpusztított világot. A vendégfogadó szimbólummá válik. "A vendégfogadó helyett vegyük az egész várost, vagy az egész világot, két ember helyett pedig az egész községet, vagy akár az egész életet" - modja a regény hőse, az öreg fogadós, az örök kételkedő, aki jámbor is, bűnös is. "Mit érne a világ, ha az emberi vadság nem fogyatkozna? Mit érne a világ, ha az ember nem lenne bölcsebb minden évszázaddal?" - vallja, és a káosz közepette - amikor ég a város, megtelik a vendégfogadó menekülőkkel, ártatlanul meghal a két rokonszenves szerelmes, és sokan vallási rajongásban fordulnak el a valóságtól, ő habozás nélkül kiáll az ártatlanokért..."