Jókai Mór: A csigák regénye. Regény, - természetrajz, - vagy szatíra

"Ki a legrégibb úr a földön? A csiga.
Ő élt, mikor még senki sem élt a földön. Rettenetes nagy joga van ehhez a földhöz.
Amilyen mélyen artézi kút fúrója lehat, mindenütt ott találja halottait, iszonytató mennyiségben, egészen a legalsó gránitképletig.
A közvetlenül alattunk levő földréteg is az övé. Párizs városának minden háza csigamaradványokból épült. A pesti kőbányában nemrég készült óriási vízvezetéki medence tíz tömör csigaréteg közé van leásva; az ölnyi vastag rétegekben nincs atom, mely ne csigamaradvány volna.
De nem csak több ezeréves halottaik, hanem több ezer éves élőik is vannak a csigáknak.
Négy év előtt, mikor Észak-Amerikában az Erie szabályozásánál egy árkot ástak, Utica város alatt a munkások 49 lábnyi mélységben a holt földek alatt egy egész réteg csigacsoportot találtak, az „unio purpurea” fajából, mely még élt, a vízben kinyitotta csészéit és mozgott. A munkások többet megsütöttek belőle és megették. Jó lehetett. Az özönvízből fennmaradt csemege!"