Bibó Lajos: A halott szerető

Bibó minden írása mélységesen igaz és emberi vallomás életünkről, a világról, amelyben sorsunk ellobog s ez a könyv örök dokumentuma marad egy egy nagy író élményszerű tehetségének. A "Halott szerető"-ben egy asszonynak az arca világít felénk a túlsó partról s ez a kép olyan élőn sugárzik ki az ittmaradt férfi életére, hogy felkavarja a világot körülötte, ámokfutóként hajszolja ennek az elmúlt életnek megrendítően nagy eseményeit, melyek három idegen férfi életében is eltörölhetetlen ünnepet jelentettek. Bibó emberábrázoló tehetsége, az emberi lélek legmegdöbbentőbb mélységeinek tökéletes ismeretével párosulva a francia és orosz regényirodalom alkotásai mellé állítja ezt a regényt. A mese élővé varázsolódik kezében s a táj, a milliő együtt él, lélegzik a regény alakjaival, melyek mögül teljesen eltűnik, személytelenné válik az író és útjukat, - érezzük, - a sors megmagyarázhatatlan erői irányítják.